Egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét. A mondás igazát mi sem bizonyítja jobban, mint Oskar Schindler története.
Steven Spielberg nem sokkal a megjelenése után elolvasta az ausztrál Thomas Keneally regényét, mégis 10 évnek kellett eltelnie, hogy elég érettnek tartsa magát a Schindler listája filmre vitelére.
A film főhőse, Oskar Schindler született üzletember és szerencsejátékos. A második világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat – a Deutsche Emailware Fabrikot – és nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli arra, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken. A gyár hamarosan a zsidók egyetlen menedéke lesz. 1944-ben a nácik az Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása jegyében bezáratják a helybéli táborokat, és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába, vagyis a biztos halálba akarják küldeni.
Schindlernek gyorsan lépnie kell, ha meg akarja menteni a munkásait. Némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. Brinnlitzben Schindler gondoskodik arról, hogy a gyár fennállásának 7 hónapja alatt semmi olyasmit ne állítson elő, amelyet a németek hadicélokra tudnának használni. 1945. május 7-én, amikor a tábor lakói megtudják, hogy a németek kapituláltak, és abban is biztosak, hogy az oroszok pillanatokon belül elérik Brinnlitzet, Schindler elbúcsúzik védenceitől. Magára hagyja őket, mert tudja, jobb, ha az amerikaiak kezére adja magát…
A film főhőse, Oskar Schindler született üzletember és szerencsejátékos. A második világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte. Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat – a Deutsche Emailware Fabrikot – és nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli arra, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken. A gyár hamarosan a zsidók egyetlen menedéke lesz. 1944-ben a nácik az Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása jegyében bezáratják a helybéli táborokat, és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába, vagyis a biztos halálba akarják küldeni.
Schindlernek gyorsan lépnie kell, ha meg akarja menteni a munkásait. Némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. Brinnlitzben Schindler gondoskodik arról, hogy a gyár fennállásának 7 hónapja alatt semmi olyasmit ne állítson elő, amelyet a németek hadicélokra tudnának használni. 1945. május 7-én, amikor a tábor lakói megtudják, hogy a németek kapituláltak, és abban is biztosak, hogy az oroszok pillanatokon belül elérik Brinnlitzet, Schindler elbúcsúzik védenceitől. Magára hagyja őket, mert tudja, jobb, ha az amerikaiak kezére adja magát…
(Schindler’s List)
Szinkronizált amerikai történelmi dráma, 195 perc, 1993
Rendező:
Steven Spielberg
Szereplők:
Liam Neeson (Oskar Schindler), Ben Kingsley (Itzhak Stern), Ralph Fiennes (Amon Goeth), Caroline Goodall (Emilie Schindler), Jonathan Sagall (Poldek Pfefferberg), Embeth Davidtz (Helen Hirsch), Malgoscha Gebel (Victoria Klonowska), Shmulik Levy (Wilek Chilowicz), Elina Löwensohn (Diana Reiter)
Nézd Online:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése